herbandspicegarden.co.uk
A cikk a hirdetés alatt folytatódik. K-vitamin túlzott bevitele általában nem jár mérgezési tünetekkel, de 100 μg-nál nem ajánlott többet bevenni, mert hosszú távon hasi fájdalmat, emésztési zavarokat, nyugtalanságot, emelkedett májenzim értékeket, sárgaságot, májkárosodást, bőrkiütéseket okozhat, valamint növelheti a thrombosis készséget. Az enyhe mellékhatások orvosi beavatkozás nélkül is rendeződnek. Miért kell az újszülötteknek K-vitamint adni? Nemcsak a koraszülöttek, de az újszülöttek is megszületésükkor alacsony K-vitamin szinttel rendelkeznek. Egyrészt a terhesség alatt a K-vitamin csak korlátozott mennyiségben kerül az anya szervezetéből a méhlepényen át a magzatba, másrészt születéskor az újszülöttek bélrendszere steril, ennek megfelelően saját vitamintermelésre még nem képesek. A K-vitamint újszülöttek és csecsemők esetében olyan vérzések megelőzésére és kezelésére használják, amelyek a véralvadási rendszer fejletlensége miatti vérzékenység következtében alakulnak ki. Ezt a ritka kórképet újszülöttkori vérzékenységnek nevezik.
Az újszülöttek megszületésük után pár órával, már a kórházban megkapják az első adag K-vitamint, aminek az adagolását a kórházból hazatérve, megadott dozírozási rend szerint otthon is folytatni kell. Mire szolgál a K-vitamin? A K-vitamin a zsíroldékony vitaminok csoportjába tartozik, és jelenléte a véralvadás folyamatához szükséges. Hiányában a véralvadásban szerepet játszó véralvadási faktorok (a protrombin, illetve a VII, IX és X faktorok) nem termelődnek kellő mennyiségben a májban, nincsenek megfelelő koncentrációban jelen a szervezetben, és ez életveszélyes vérzésekhez vezethet. Kevés K-vitamin kerül át az anyától az újszülötthöz Az újszülöttek és a koraszülöttek megszületésükkor alacsony K-vitamin szinttel rendelkeznek, mivel a terhesség alatt a K-vitamin csak korlátozott mennyiségben képes az anya szervezetéből a placentán át a magzatba bejutni. Amennyiben az anya bizonyos típusú gyógyszereket (pl. egyes epilepszia ellenes szerek, véralvadásgátlók) szed, akkor az anyai szervezetből még kevesebb K-vitaminhoz jut a fejlődő magzat.
Mennyi K-vitamint vigyünk be a szervezetünkbe naponta? Nincs teljes egyetértés a mennyiséget illetően, mert a K-vitamin hiányát nehéz előidézni. A javasolt adag 0, 5-1, 0 μg /kg/nap. Az ajánlott mennyiség csecsemőknek 2 μg/nap, gyerekeknek 30-75 μg/nap, és 70-100 μg/nap felnőttek számára. Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1 vitaminja és a bélbaktériumok által előállított K2 vitamin kb. 50-50%-ban fedezi. Mik a K-vitamin hiány tünetei? K-vitamin hiányra utalhat, ha a legkisebb sérülés esetén is lassan áll el a vérzés, vagy a bőrt ért kisebb horzsolás is kékes-feketés nyomot hagy. A gyakori orrvérzés is felhívhatja a figyelmünket hiányállapotra. A laboratóriumi vizsgálatok közül K-vitamin hiányára utal a lassú véralvadási idő és az alacsony prothrombin aktivitás. Felnőttekben a különböző májbetegségek, epehiány, Crohn betegség, antibiotikumok hosszan tartó alkalmazása, egyes koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedése okozhat K-vitamin hiányt. Melyek lehetnek a túladagolás tünetei?
A vitaminok két nagy részre oszthatók: vízben valamint zsírban oldódó csoportra. Míg a vízben oldódó vitaminokat nem, addig a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes raktározni. Ez utóbbiba tartozik az A, D, E, K vitamin. A természetben a K-vitamin két fő formában van jelen: K1-vitamin, vagy fillokinon, amit a zöld növények szintetizálnak K2-vitamin, vagy menakinon, amelyet a bélbaktériumok állítanak elő A K-vitamin további változatai szintetikusan előállított vitaminhatású vegyületek, amelyek tulajdonképpen vitamin előanyagok. Mire jó a K-vitamin? A K-vitamin legfontosabb szerepe, hogy befolyásolni tudja a vér alvadási képességét, és segít azon fehérjék összetapadásában, amelyek elengedhetetlenek a véralvadásban. Hiányában a véralvadásban szerepet játszó véralvadási faktorok (a II – prothrombin, illetve a VII, IX és X faktorok) nem termelődnek megfelelő mennyiségben a májban. Ezen kívül a K-vitaminnak a csontképző folyamatokban, a csontsűrűség egészséges szinten tartásában is nagy szerepe van: szedése javíthatja a csontok alakját és előnyösen hathat a csonttömeg növekedésére is.
12:39 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza: 100% Mindenképpen az orvosod döntse a D vitamin csontosodást okoz, ezért szedetik a kisbabákkal amíg nem záródik a csak akkor, ha szüksé néhány esetben nem ismerősöm, akinek a kisfiának 3 hónaposan záródott a kutacsa, meg kellett miatta műteni, mert nincs hely az agynak a növekedé okozhat gyengeelmélyűséget, és más fogyatékosságot is az ilyen esetekben. Tehát az orvos mindig egyénileg méengébb csontozatú babákkal tovább szedetik. Üdv, 3-ik válaszoló. 12:45 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: 51% én úgy tudom, hogy legalább 2 éves korig. És nem csak a csontosodásért felel, hanem az immun rendszert is erősíti. D vitamin híán (tavasszal és összel, amikor már nem süt a nap - és a felnőtt szervezet sem tud már előállítani kellő mennyiségű D vitamint), mi is könnyebben leszünk náthásak, influenzásak stb. Szóval ha az orvos máként nem rendeli sokáig! akár ovis korig. 13:50 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Szerző: Hojer Eszter 2019. június 17. | Frissítve: 2020. augusztus 19. Forrás: Az újszülöttkorban fellépő vérzékenységi állapotok megelőzésére a babáknak K-vitamint kell kapniuk. Az ő steril bélrendszerük ugyanis még nem képes vitaminok előállítására - amit később aztán "megtanulnak". K-vitamin pótlása a születés utáni első héten "Ahhoz, hogy a világra jött újszülött véralvadása normálisan funkcionáljon, már megszületésekor a kórházban kap egy adag (2 miligramm) K-vitamint, amit Konakionként ismerünk" - tudtuk meg dr. Kovács Tibor gyermekgyógyász szakorvostól, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvosigazgatójától. Szorosan az első adagot követően, 4-7 nap múlva újabb adag Konakiont kap szájon át a baba - ezt jellemzően már az otthonában a szülők adják be neki. Javasolt lefejt anyatejben elkeverni a Konakion ampulla tartalmát, s ezt az elegyet megitatni a kisbabával. K-vitamin: meddig és mennyit kapjon a baba? Különbség az anyatejes és tápszeres táplálás között "Kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemők ezután is a K-vitamin rendszeres pótlására szorulnak: a harmadik adagot egy hónapos korukban kapják, azt követően havi egy adagot kell adni nekik.
Ezt pedig orvosok nem fogják megtenni... más utat kell keresnü az hit, természetgyógyász, bármi. Hűű, ez már nem ebbe a topicba illik, hagyom a k-vitaminos anyukákat kibontakozni! :):)) Nem mondtam, hogy nem hiszek a nyugati orvoslásban, de túlságosan nagyra tartják már magukat az orvosok. (Mondom, köztük nőttem fel, s persze tisztelet a kivételnek, de a többség bizony "félistent" játszik):( Megvan a jó oldala, a kellő fejlettsége, de számomra hiányzik belőle az ember tisztelete, elfogadása, az iránta érzett alázat. Mintha gépek lennénk.... Ehhez viszonyítva "más" gyógymódok sokkal inkább az összképet, az embert, mint egészet, testi ÉS lelki együttest veszik figyelembe. Nekem ez szimpibb. :) A természet csodájában, az emberben (működésében) pedig mindenekelőtt képes lettem hinni, s bizony úgy gondolom, mindennek megvan a maga oka... Így én nem is adtam a Konakiont. :)) Hűű, irigyellek a "lehetőségeid " miatt, de lehet hogy csak nem vagy lusta (mint sajnos én), és utánanézel, milyen más megoldás létezik egy-egy bajra.