Hogyan Rakjuk A Tojást A Keltetőbe
Bujtatónak nevezzük azt a berendezést, amiben kibújnak és megszáradnak a csibék, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellet. Lehet használni ugyan azt a berendezést, a paraméterek átállításával. - A bújtatóban is szelőztetni kell időnként, és ilyenkor el kell távolítani az üres tojáshéjakat. Érdemes megnézni a tojásokat nehogy valamelyik a lukasztással lefele legyen, mert a csibe eben az esetben befulladhat. - Vannak tojások, amik 1 nappal korábban illetve 1 nappal később kelnek, mint a többi. Ezek korra szülöttek és késő szülöttek esetei, természetes folyamatok. - Az első 24-36 órában a csibék nem vesznek magukhoz sem ételt, sem vizet. Első napokban célszerű kamillateát adni a csibéknek, hogy mossa ki a bélrendszerűket. - Vannak csibék, akik nem tudnak felállni, mivel szétcsúsznak a lábaik két oldalra. Ezeknek a lábait, vékony fonallal összekötjük, hagyva egy normális lépési távolságot. Pár nap után, amikor már stabilan rohangálnak, a fonalat el lehet távolítani. - A ki nem kelt tojásokat eltávolítjuk, és a keltetőt (bujtatót) fertőtlenítjük.
keltetés mindazon fizikai és mechanikai tényezők összessége, amelyek nélkülözhetetlenek a tojásban levő embrió fejlődéshez és kikeléséhez. A természetes keltetéskor a kotlós alakítja ki, mesterséges keltetéskor a keltetőgépben kell megteremteni a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, levegőellátást, a tojások forgatását és hűtését. A keltetőtér hőmérséklete a kotlós alatt, a bőrrel való közvetlen érintkezésben: 39-40 °C. Az optimális hőmérséklet, amiről a keltetőtérben gondoskodni kell, 37-38°C körül van. A hőmérséklet nagyobb mérvű ingadozása nem engedhető meg, mert az embrió a 41, 5-42°C-on elpusztul, 28°C-on megáll a fejlődése. A páratartalom igen fontos szerepet játszik abban az anyagcserében, amely a keltetés alatt álló tojás és környezete között lejátszódik. A csirkék számára a keltetés 18. napjáig ált. 60% körüli relatív páratartalom szükséges. Ezután növelni kell a kelésig 70%-ra. A pulykák keltetésekor is nagyobb a relatív páratartalom-szükséglet. Természetes keltetéskor a tojásokat körülvevő levegő kicserélődését a tollak átbocsátóképessége teszi lehetővé.
Keltetés Fürj 17 nap (14-18) Tyúk 21 nap (18-22) Gyöngytyúk 28 (27-29) Fácán 24 nap (23-25) Pulyka 28 nap (27-29) Kacsa 28 nap (27-28) Páva 30 nap (29-31) Liba 30 nap (29-31) Némakacsa 35 nap (34-36) Hattyú 36 nap (35-37) Bármilyen keltetőt vásároltál, először ki kell tisztítani és fertőtleníteni. Ha ez meg van, 2-3 napig üresen kell járatni a keltőt, és időnként mérni a hőmérsékletet és páratartalmat digitális lázmérővel és egy jó minőségű, megbízható páramérővel. Ezt azért mondom, mert a legtöbb keltetőgép rendelkezik saját mérő és szabályzó egységekkel, csak hogy, ezek nem biztos, hogy kalibrálva vannak és jól is működnek. Ha már biztosak vagyunk abban, hogy valójában a megfelelő paraméterekkel rendelkezik a keltetőnk, akkor fel lehet tölteni tojásokkal. Általában azonos tojásokat rakunk a keltetőbe. (tyúk, kacsa, fácán, liba, stb. nem keverve őket). A keltetést általában márciustól júniusig végzem folyamatosan. Lehet kezdeni akár januártól, de ebben az esetben sokat kell fűteni a csibék neveléséhez ami sokba kerül.
Ezért célszerű a tálcákat megszámozni és a végeket megjelölni 1A illetve 1B, 2A - 2B, így be lehet azonosítani úgy a tartalmat mint a pozíciót. - Az első 3 és utolsó 3 napban a tujásokat nem kell forgatni. - Az utolsó 3 napban a tojásokat permetezzük langyos ecetes vízzel (1 kv ecet + 0, 5 l víz) ami megpuhítja a tojás héját. Ez rendkívül hatásos a kacsa, liba és fürjtojások esetében mivel ezek a tojások sokkal keményebbek. - A gyöngyöző tojásokat el kell távolítani. Ha ezek felrobbannak igen nagy munka vár ránk: takarítás, fertőtlenítés, kellemetlen szagok elviselése. - A tojásokat meg kell lámpázni a 14 kelési napon. A fiatlan tojásokat el kell távolítani. Ezeket meg lehet főzni és odaadni a kutyának vagy a baromfiknak. - A tojásokat forgatás után célszerű langyos vízzel lepermetezni. - Forgatni és hűteni kell a tojásokat kétszer egy nap, reggel és este. A forgatást úgy végezzük el, hogy reggel például az összes tojás a + jelzéssel van felfele este, pedig a – jelzéssel. A hűtés, szelőztetés időtartalma 20-30 perc.
Mindkettő nélkülözhetetlen keltetéstechnikai tényező. A jó kelési eredményhez a tojásokat légkamrával felfelé kell tálcázni. Fordított esetben a magzat feje (60%-os gyakorisággal) a tojás hegyes vége felé helyeződik és ez a tüdőlégzésre való áttérést lehetetlenné teszi. A forgatás az embrió számára fiziológiai szükségszerűség. Így lehetséges az embrió szabad úszása a sárgája felületén. A mozdulatlan tojásban a sárgája és a héjhártyák állandó érintkezése miatt nemkívánatos összenövések jönnek létre. A sárgája mellett az allantoisz is összenő a héjhártyákkal. A forgatás elősegíti az allantoisz szabályos kifejlődését, a tojás táplálóanyagainak egyenletes eloszlását. A forgatásnak a kelés első felében, különösen a nagy fehérjetartalmú tojásokban van igen nagy jelentősége. A kotló a tojásokat ösztönszerűen forgatja és a művelet nem látszik szabályosnak sem a gyakoriságát, sem az elhajlás szögét illetően. Gépi keltetéskor a tojások forgatása csakis szabályos időközönként és meghatározott szögbeli elfordítással lehetséges.
A keltetésre alkalmas tojásokat nagyság szerinti osztályozás után tálcázni kell, ügyelve arra, hogy egy tálcára azonos nagyságú tojások kerüljenek. Egy-egy tenyészetből származó tojásokat lehetőleg ugyanabban a gépben kell elhelyezni. A gépbe berakás előtt a tojásokat legalább 24, legfeljebb 72 óráig pihentetni kell. A kelés egyöntetűsége és gyors lefolyása céljából ugyanazon keltetőgépbe azonos módon előkezelt, azonos korú, fajtájú, ill. azonos hibrid tojásokat helyeznek. A kikelt csibéket néhány órai pihentetés után osztályozzák. A jó minőségű csibe szikzacskója felszívódott, kemény tapintású. A keltetés után 24-30 óráig nem éri a csibéket károsodás, ha nem jutnak eleséghez. Naposcsibe szállítására mindennemű szállítóeszköz igénybe vehető. A zárt szállítótér hőmérséklete 22-29°C közötti legyen. Télen elő kell fűteni, nyáron pedig elő kell hűteni a szállítójármű rakodóterét. A keltetőgépek a kapacitás, az üzemanyag, ill. a hőforrás, a tojások helyzete, forgatása v. egyéb belső v. külső műszaki jellemzők alapján osztályozhatók.
- A naposcsibéket nevelő ládákba helyezzük, ahol 36-37 Celsius fokot kell biztosítani számukra. Ezeket a tanácsokat betartva el lehet érni 95% kelési arányt.
Sokan tartanak tyúkot tojástermelés céljából, akár kakassal együtt is. Gyakori tapasztalat, hogy a modern tyúkok lelkesebben tojnak, mint kotlanak a tojásokon, és az anyai ösztönök eltérő szinten működnek bennük. Biztosabb módszer lehet a csibék nyerésére a mesterséges keltetés, ugyanakkor ezzel nyakunkba vesszük a nevelésük terhét is - ezeket nem lehet "dajkásítani". Ha mégis úgy dönt, hogy belevág a keltetésbe, adunk hozzá néhány praktikus tanácsot. Ha saját termelésű tojást keltetünk, akkor 10 tyúkra számoljunk egy kakast a jó termékenyüléshez. A keltetőgépbe tett tojások ne legyenek 10 napnál régibbek, és legyenek tiszták. Amíg összegyűlik a megfelelő mennyiség, 10-20 oC között, hegyes végükkel lefelé tároljuk őket, 60-70% páratartalom mellett. A keltetőgépek a kotlást utánozzák: a tyúk "lázas" testhőmérsékletét, a tolla alatti páratartalmat, a tojásforgatást, hogy a csíra ne tapadjon le, és azt az időtartamot is szimulálják, amikor a kotlós felkel, hogy egyen és igyon - ilyenkor a tojás hűl, amit mesterséges keltetéskor is igényel.
- Az eltüntek teljes film magyarul 2017 videa
- A tojások helyzete és forgatása
- Rimmel match perfection alapozó test.com
- • Keltetés
- Legacies 2 évad 9 rész
- Egri csillagok teljes film download.php
A tojások forgatása a gyakorisággal és az elfordítás szögével jellemezhető. A napi forgatások számával nő a kelési eredmény. A hazai gyakorlatban két óránként forgatást írnak elő. Az elfordítás szögével ugyancsak módosítható a kelés: - 20°-os elfordítás 69, 3%-os kelést, 30°-os elfordítás 78, 8%-os 45°-os elfordítás 84, 5%-os kelést eredményezett. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a tojásokat ne csupán egyik irányba forgassák. Az egy irányban való forgatás magas embrióelhaláshoz vezet. Felszakad a szikzacskó, csavarodik a jégzsinór, szétrobban a véredényhálózat. Helyes a forgatás, ha a tojások kíméletes elfordítása a vízszinteshez (függőlegeshez) mért 45°-os szögben történik. Ezt két óra múlva követi a tojás visszafordítása az ellenkező 45°-os szögig. Így a teljes fordítás 90°. Azonnal visszafordítani nem szabad.
Ne felejtsük el a párologtató edényt vagy tálcát feltölteni vízzel. - A kisméretű tojásokat, például a fürjtojásokat, bölcsökbe helyezzük el megkönnyítve és meggyorsítva ez által a forgatásukat. Három nappal a kikelés előtt a tojásokat kiszedjük a bölcsökből. - A keltetési optimális hőmérséklet 37, 4 - 37, 6 Celsius fok. Az optimális páratartalom 55% - 65%. - Az utolsó 3-4 napban a hőmérsékletet beállítjuk 37, 2 Celsius fokra, a páratartalmat 85-95%-ra. Ennek a célja az, hogy a tojások haja puhuljon meg, és a lukasztás legyen könnyebb. - Az utolsó 3 napban hallani lehet kopogásokat, halk csipogást, rágást. A csibék először lukaszatnak, majd pihennek 6-12 órát, aztán repesztenek és kibújnak. Ha a csibéknek nincs erejük a tojást repeszteni és kibújni, 12 óra elteltével lehet rajtuk segíteni, különben befulladnak. - A csibéket csak a teljes megszáradásuk után vesszük ki a bujtatóból. - Keltetőnek nevezzük azt a berendezést, amiben biztosítjuk a kellési hőmérsékletet és páratartalmat, amelyikben forgatjuk a tojásokat.