Munka Törvénykönyve Szabadság Munkáltató Rendelkezik
- A szabadságolás rendje a munka törvénykönyvében - Napi.hu
- Köteles elengedni a főnök szabadságra? - Érthető Jog
- A szabadságok tervezésének szabályai | PKF Hungary Hírek
- Csak a szabadság negyede a miénk
Csak a szabadság negyede a miénk Munkapszichológusok szerint évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükségünk. Az alapszabadság mennyisége az életkorral együtt növekszik, ezen túl pedig akár pótszabadság is megilletheti a munkavállalót. Ám ha valaki részmunkaidőben dolgozik vagy épp megválik tőle a cég, akkor milyen szabályok vonatkoznak rá? Mennyi szabadság jár? Egy évre 20 nap alapszabadság jár, de az életkor befolyásolja a kiadható napok számát. A jogszabály szerint a 25. életévétől plusz egy, a 28. életévétől plusz kettő nap adható. A 31 évesek hárommal, a 33 évesek néggyel több napot vehetnek ki. A 35. évüket betöltött dolgozók már öt nappal többet pihenhetnek, a 37 év felettiek hattal, a 39. évüket elért alkalmazottak pedig hét nappal több szabadságot kapnak. 41 felett 28 nap, 43 felett 29, míg a 45 éves kort elértek már 30 nap szabadságra jogosultak. Pótszabadságot a munkavállaló az élethelyzete, illetve egészségügyi, szociális szempontok miatt kaphat. A fiatal munkavállaló 18 éves koráig évente 5 napot, az a szülő pedig, aki 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, egy csemete után kettő, két gyerek után négy plusznappal gazdálkodhat.
A szabadságolás rendje a munka törvénykönyvében - Napi.hu
Köteles elengedni a főnök szabadságra? - Érthető Jog
A szabadság kiadása kötelező érvényű, a munkáltató akkor is köteles kiadni a munkavállaló részére a naptári évben járó szabadságot, ha a munkavállaló azt nem kéri. Pénzbeli megváltásra csak a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Az általános szabályok szerint a szabadság kiadása akkor biztosítandó, ha a munkáltató a szabadság kiadását legalább tizenöt nappal korábban jelzi a munkavállaló felé. A munkavállaló rendelkezési körébe tartozó (7 munkanap) szabadságra ugyanez a szabály vonatkozik. Mivel a szabadság célja és rendeltetése a munkavégzéssel kapcsolatos regeneráció, ezért a törvény rendelkezése szerint a munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesülnie kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a szabálytól munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérően is meg lehet állapodni. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell a munkavállaló számára biztosítani, de meghatározott esetekben lehetséges az esedékesség évét követő kiadás is: az életkorhoz kapcsolódó pótszabadság (1-10 nap) a felek megállapodása alapján az esedékességet követő év december 31-ig kiadható.
A szabadságok tervezésének szabályai | PKF Hungary Hírek
- Billy lynn hosszú félidei sétája port of entry
- A szabadságok tervezésének szabályai | PKF Hungary Hírek
- Köteles elengedni a főnök szabadságra? - Érthető Jog
- Csak a szabadság negyede a miénk
- Megvan, melyik The Walking Dead-szereplő fog feltűnni a Fear the Walking Deadben | 24.hu
Csak a szabadság negyede a miénk
Összefoglalva: nem elég, hogy hazánkban kevés munkaszüneti nap van (habár nagypéntekkel éppen most bővült a sor), de a dolgozó maga szabadságának csak egy részéről rendelkezhet, és még arról is csak bizonyos feltételek esetén. "A kódex gyorsan tisztázza az erőviszonyokat – hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor, a Mazars Kft. adópartnere. A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ez persze azt is jelenti, hogy a szabadság jogszabályszerű kiadása a munkaadó felelőssége. Neki kell nyilvántartania a szabadság kiadásával kapcsolatos adatokat is, hiszen ezeket bármikor számon kérhetik egy munkaügyi ellenőrzés során. " A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, előtte azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót is, akit a szabadság kiadásának időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatni kell. A munkavállalónak is vannak azért jogai: 7 nap szabadsággal ő rendelkezik, ennek kiadását 15 napos előzetes bejelentés mellett kérheti. Ezt a főnök a dolgozó kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni.
Ha pedig nagycsaládos, akkor összesen hét nap szabadságra jogosult. A vak munkavállalónak évenként plusz öt szabadság jár, a földalatti vagy sugárzásnak kitett munkahelyen tevékenykedőknek pedig szintén öttel nő az éves szabadnapkeretük. Ha a munkavállaló még nem egy teljes éve dolgozik a cégnél, akkor időarányosan adható ki a szabadsága. Próbaidő alatt hogyan vehetjük ki? Jár szabadság a próbaidő alatt is, ám akkor a munkaadó határozza meg, hogy mikor engedi el a dolgozót, ő nem kérhet pihenőnapokat. Tehát ha a vezető előre kikötötte a munkaszerződésben, hogy a próbaidő alatt nem küldi szabadságra az új kollégát, akkor csak ennek leteltével kérhet szabit. A négyórás dolgozók is ugyanannyi szabadságot kapnak? Ugyanazok a jogszabályok érvényesek a négyórás munkaerőre, mint a nyolcórásra. Tehát ugyanannyi nap szabadság jár az előbbieknek is. A különbség csak annyi, hogy míg egy nap szabadságra a teljes munkaidős dolgozó nyolc óra bérét kapja meg, addig a négyórás a négy órának megfelelőt.
A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki - emelte ki a munkajogász – írja a Kisalföld. A rendes évi szabadság kiadása a munkaadó feladata, de a munkavállalót is megilletik jogosultságok – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. A dolgozó mindössze évi 7 nap kivételéről dönthet és megmaradt szabadságát is csak kivételes esetben viheti át a következő évre. Biztonságban viszont még akkor sem érezheti magát teljesen, ha már elutazott: főnöke a törvény által meghatározott kivételes esetekben akár haza is rendelheti. Tavasszal az előrelátók már elkezdik a nyaralás megtervezését, egyeztetik az időpontokat a családdal, barátokkal és akár előleget is befizetnek a nyári utazásra. Igen ám, de biztosan számíthatunk-e arra, hogy a főnökünk akkor biztosítja a szabadnapokat, amikor mi utazni szeretnénk? És megteheti-e vajon, hogy az utolsó pillanatban mégsem engedélyezi a szabadságot, vagy éppen behívja dolgozni a beosztottjait? A hatályos Munka Törvénykönyve adja meg a választ, ami – összhangban a kódex sok egyéb rendelkezésével – többnyire a munkáltató érdekét helyezi előtérbe.